Nem jött össze az öt komment, de az egyik kedves ismerősömnek hála - drága Lana - felteszem az új részt. Sietve dobtam össze, mert már írtam egyet, az viszont nem tetszett. A határ ismét öt megjegyzés, de ha most nem jön össze, akkor nem lesz új rész. Unalmas óráimban lecseréltem a szereplők képét, senki sem változott, egyedül csak Justin. Fejemben van egy új történet, ami szintén 1D-s lenne. Nem tudom, lesz-e belőle valami, ez majd még eldől. Itt mondom, hogy nem fogadok el több blogos cserét! Elfogadnák én szívesen, de így is már 25 van, ami nem kevés. Bocsánat! Az utóbbi időben elég nagy divat lett az ask.fm használata, így bátorkodtam én is regisztrálni. Kérdezzetek nyugodtan, válaszolok. Ja, és ne felejtsétek: öt megjegyzés! :)
Rajongók és a telefonhívás
Az egész testemet átjárta a
basszus. A szívem a zene ütemére dobogott. Kinéztem a közönségre, ahol rajongók
tízezrei ugráltak és kiabáltak. Hihetetlen érzés fogott el. A koncert végére
már magam is énekeltem a dalokat. Teljesen átjárt a zene. Több, mint két óra
után elcsendesedett minden. Mivel ez volt a banda utolsó amerikai koncertje,
természetesen elbúcsúztak, méghozzá a Momentsel. A háttérben úgy sírtunk, mint
a kisgyerekek, de nem csak mi, hanem az egész aréna is. A színpad elsötétült,
az öt srác lesétált. Mindannyiuk szeméből folytak a könnyek.
Szorosan bújtam Harry
mellkasához, miközben a szíve dobogását hallgattam. Így álltunk legalább fél
óráig, de nem akartuk elengedni egymást.
- Foglaltam jegyet, holnap megyünk Holmes
Chapelbe. – nyomott egy puszit a fejem tetejére.
- Akkor ideje lenne pakolnom, nem? – néztem fel
rá. A szemeit fürkésztem.
- Igen, ideje. – megfogta a kezem.
Miután átöltözött, együtt
távoztunk az arénából. Próbáltunk észrevétlenek lenni, a testőrök között, de
nem sikerült. Mindketten biztosak voltunk benne, hogy holnapra velünk lesz tele
az újságok hasábja.
Az egész estét pakolással
töltöttem. Beszórtam mindent egy hatalmas bőröndbe. Reggel korán fent voltam.
Reggeliztem és elmentem kávéért. Útközben pár újságosstandon megakadt a szemem,
pontosabban a szalagcímeken; ’Randi a koncerten’, ’Hát nem édesek? Íme Harry
Styles barátnője!’, ’Styles új fogása’.
Zavartalanul próbáltam
végigsétálni a félig még sötétségben lévő utcán. Hiába gondolja azt az ember,
hogy ilyenkor még a tinik többsége alszik, tele volt velük minden. Páran
megállítottak. Órákig beszélgettem velük, képeket kértek. Megpillantottam egy
sapkás fiút a távolban, aki próbált a közelembe jutni. Átvágtam az utca
túloldalára és leszólítottam.
- Szia! – válaszolt félénken. – Kérhetek egy
képet?
Megkértem egy idős hölgyet, hogy
fényképezzen le minket. Ezután beszélgetni kezdtünk.
- Hitted volna egy hete, hogy nem tudsz majd
végigsétálni az utcán? – na, most megfogott.
- Igazság szerint, nem. Elvégre nem vagyok
híresség, csak Harry barátnője. Ez minden.
- Egyszer találkoztam Louis barátnőjével,
Eleanorral. Vele is ugyanezt csinálják. – igazította meg a sapkáját.
- Azt hiszem, én ezt sosem fogom megérteni. – bambultam
rá. – Ha nem gond, én most megyek. Így is késésben vagyok. – egy öleléssel
elköszöntem tőle.
Visszagyalogoltam a hotelba. Nem
volt senki a szobánkba. Bekopogtam a többiekhez is, végül aztán Zaynnél
találtam meg őket.
- Bocs srácok, de csak két kávét hoztam. –
mutattam fel a kávéspoharakat.
- Na, add ide! – ugrott fel göndörke. Lehúzta a
pohár tartalmát. – Mi most mennék, ha nem gond, délután indul a gép Holmes
Chapelbe.
Kibaktatunk a szobából. Kettőre
már a reptéren is voltunk. Sapkával a fejünkön libegtünk fel az első Angliába
tartó repülőre. Mindketten elaludtunk a több órás utazás alatt, az én álmomat
azonban megzavarta Styles telefonjának rezgése.
- Harry, telefon! – piszkáltam a vállát. Kikapta a
kezemből a készüléket, és azonnal fel is vette.
Egyszerűen imádom a történetedet! :D
VálaszTörlésA sok közül ez a kedvencem, nagyon jól írsz. :)
Még mindig rendszeres olvasó vagyok, imádom a sztorit! :) Vár egy díj a blogomon! :) http://summer-to-remember-by-sunshine.blogspot.hu/
VálaszTörlésxxx,
Sunshine
Tegnap fedeztem fel a blogodat és imádom. :) Képes voltam éjfélig olvasni, pedig tudtam, hogy ma korán kell kelnem. Nagyon ügyes vagy, így tovább! :)
VálaszTörlésNagyon tetszik a történeted! Az elején még azt gondoltam, sablonos a sztori, de így a 30. rész felé rájöttem, hogy nem az. Iszonyat ügyes vagy és nagyon jól írod le a dolgokat. El is tudom képzelni őket. Csak így tovább, imádom!
VálaszTörlésDrága♥ Továbbra is szuper a történet, kérek MA újrészt :)
VálaszTörlésPuszi: Lana