Kellemes
estét, drága olvasók! Nem tudom, mennyien szeretitek/ismeritek Christina
Aguilerát. Én imádom Őt, talán ezért is hallgatom rongyosra a Your Body dalát –ez
is adta az ihletet. Gondolom, sok mindenkinek tetszeni fog a vége – gondolok itt
főleg rád, Macy – és a dallal együtt még jobb. Szerintetek mit akart Louis? És
Diana meddig bírja majd a sok fotóst? A kérdések rátok várnak, jó olvasást és
kitartást a holnapi hétfőhöz.
All i wanna do is love your body
Halálfélelmem volt. Bármerre
néztem, vakuk villogtak az arcomba, az előttem baktató hatalmas emberke pedig
próbált mindenkit távol tartani. Nem tudtam, mi történik körülöttem, ennek
ellenére féltem. Tömegiszonyom volt kiskorom óta, és ezen nem segített ez a sok
fotós sem. Bőszen takargattam az arcomat, ahogy csak tudtam, továbbra is azon
gondolkozva: miért vagyok én itt? Egy hatalmas, fekete kocsiba
ültem be. A kezem továbbra is az arcom előtt volt, képtelen voltam elvenni
onnan. Éreztem, hogy útnak indultunk. Biztonságban voltam, körülnéztem és
sírásban törtem ki.
- Miért sírsz? – ölelt magához a mellettem ülő
srác. Fejemet a mellkasára hajtottam és ott sírtam tovább.
- Ez nekem túl sok.. – szipogtam.
- Sajnálom. Nem akartalak bántani, de hiányoztál.
– felnéztem rá, majd visszahajtottam a fejem és hallgattam a szívdobogását.
Elaludhattam, mert mikor
felébredtem, öt szempár figyelt kíváncsian.
- Valaki megmondaná, hol vagyok? – próbáltan
lassan felülni, különben megszédülök és olyan leszek mint egy részeg.
- A hotelben. – válaszolták gépiesen egyszerre.
- Kösz, erre rá nem jöttem volna magamtól. Megmondanátok
azt is, mennyi az idő?
- Este hét óra huszonkettő perc. – röhögött magába
Lou, aztán a többiek is felvisítottak. Én mint mindig, nem értettem, mi is
olyan vicces ebben.
- Jut szembe, megyünk is, jó szórakozást este. –
nevetett Zayn is, mielőtt mind a négyen kiballagtak az ajtón.
- Nem mondtad, hogy tömegiszonyod van. – törte meg
az első adandó pillanatban a csendet Harry.
- Bocsánat, hogy nem mertem mondani. Nem kellett
volna odamenned, tudhatnád, mi van körülötted. Pont tegnap mondtam, átlagos
akarok maradni, de ez így nehezen fog sikerülni.
- Jaj, ne haragudj már, kérlek. – meresztette a
kiskutyaszemeit, amiket annyira szerettem.
- Nem haragszom, te hülye, ha megmondod, mibe
tudok aludni.
- Szekrény, második polc. Már odakészítettem.
Kinyitottam a szekrényajtót, és
elkezdtem keresni a ruhákat ott ahol mondta. Viszont ott csak egy hosszú póló
volt.
- Nadrágot nem kapok? – kérdeztem egy picit
flegmán, míg a pólót tartogattam.
- Nem. – érkezett az egyszerű válasz.
Nem is törtem magam tovább, sok
idegzetem nincs most vitatkozni. Elmentem a fürdőbe, de bátorságom az nem volt
Harry jelenlétében fürdeni, így egyszerre felvettem a pólót és befújtam magam a
kezembe akadt parfümmel, hogy legalább ne legyek büdös.
Kiballagtam, a pólómat próbáltam
kinyújtani, hogy ne legyen olyan rövid. Ez totál nem az én napom, ez bebizonyosult,
mikor majdnem elestem az ágy szélében és a könyökömet is bevertem. Ez vagyok
én.
- Mi ez az illat? – ijedtségemben megugrottam. Hazza
a nyakamnak szegezte az ajkait és mélyeket szippantott.
- Nem mertem fürdeni, így befújtam magam. Gond?
- Nekem nem. – támadott neki a nyakamnak.
Először csak puszilgatta, majd
szívogatta. Közben a kezei sem tétlenkedtek, lassan csúsztak be a pólóm alá.
Becsuktam a szemem. Teljesen elragadott a hév, minden pillanatot próbáltam
kiélvezni. Továbbra is előtte álltam, már póló nélkül. Végigfutott a hideg a
testemen, és úgy éreztem, ha most nem csókolom meg, belehalok. Vad csókcsatába
kezdtünk, megszabadítottam Harryt a pólójától, majd a nadrágja gombjával
babráltam. Neki könnyebb dolga volt, hisz rajtam mindössze az alsóneműm volt. A
percek óráknak tűntek. Azt sem tudom, mikor kerültünk az ágyra, csak kiélveztem
a pillanatokat. Harry kezei a bugyim oldalára tévedtek, amitől csak még jobban
akartam. Bumm, ajtócsapódás. Gyorsan elváltunk egymástól, szerencse hogy sötét
volt így a takarót magamra tudtam még tenni.
- Louis William Tomlinson, én most megöllek téged!
– állt szembe a két srác egymással. Lou futásnak eredt, de a kacér kis mosolyát
nem hagyhatta el. Haz bezárta az ajtót és folytatta, amit elkezdett.
Szia, édes-drága Diana!♥
VálaszTörlésMost meg akarsz kínozni? :O Itt kell abbahagyni, drága? :P :D
Ez a rész kifejezetten a fogam alá volt...remélem,a következőben folytatják azt, amit elkezdtek :).... #perverzz
Harry♥...sejtettem, hogy ő miatta lepték meg az iskolát a fotósok :D Ó, hogy tudtam! :) :P
Aztán nekem folytasd ám ott a dolgokat, ahol elkezdték és te befejezted... ♥, rendben? :)
Várom a folytatást, nálam is készül gőzerővel a folytatás...khm...készülj, Baby :) Bugyiáztatós lesz, azt tervezem... :P :)
U.i.: én is imádom Xtinát♥ :) Kedvenc dalom tőle az Ain't No Other Man, a Hurt, a Candyman és a Carwash :))♥
Love Ya,
Mace
Szia-szia!
TörlésNem akartalak kínozni, csak valahogy így jött ki, de gondoltam, hogy nem fog tetszeni, hogy itt vége van :D
Had legyen az titok, hogy folytatják-e, mert még én sem tudom biztosan.
Próbálkozom rávenni magam a dolgok folytatására.
Olvastam már, megyek is, írok. Majd ott leírom a kisregényemet, mert van véleményem a részről, rendesen.
Xtinát ki nem szereti? Rajta nőttem fel, a Candymant énekeltem kiskoromban mindig a Tescoban - anya szerint.
Próbálok sietni és köszönöm, ismét a véleményedet!♥
Ajjjj Diana ne csináld már h pont most van vége :O :)))
VálaszTörlésVégre már együtt voltak Harryék. Lou nak meg miért ekllett berontania?? :O :DDD
De elég vicces volt az biztos ;)
Várom a kövi részt! *.*
Pussz Tündi
Nem csináltam én semmit :)
TörlésLou egy külön tészta, majd kiderül, miért rontott be, de ez most top secret.
Sietek vele!
Imádtam ez a rész fergeteges volt nagy ügyesen írsz remélem nem hagyod abba és miér pont itt kellet abba hagyni ez egy godolat sor mindenképp fejezd be amit elkeztél sok szerencsét
VálaszTörlés