Mr. Elton John ereje
Jól megnéztem, mielőtt tudatosult volna bennem, hogy Ő áll
előttem. Sapka volt a fején, kék pólót és fehér nadrágot viselt. Converse
cipője nem volt bekötve, cipőfűzője jobbra-balra vándorolt. Lazán, zsebre tett
kézzel, furcsa arccal méregetett. Gondolom, Justinnal együtt nyakig benne
voltak a dologban és a hátam mögött szervezkedtek. Gondolom, azt is tudta, hogy
nincs köztünk semmi Jusszal. Ismét megszívattak. Tiszta jó, hogy én így
kiöltöztem, Ő pedig idejött utcai ruhában. Ciki.
Nem vagyok normális! Egyrészt magamban gondolkozok,
hülyeségeken, másrészt engem a ruha érdekel, nem az, hogy mi lesz most. Magam
sem tudtam, mi lesz. Tényleg. Ez az eltelt négy hét nem volt elég a
kiismeréséhez, mellesleg talán pár napot talán, ha együtt voltunk. Nem is
értem, miért érdekel. Hisz híres, tömérdek pénze van, és milliónyi csaj veszi
körül. Mégis itt áll most előttem. Én teljesen leblokkoltam és még mindig
furcsa képet vágtam, amíg Ő lazán állt előttem. Kérdések ezrei kavarogtak a
fejemben, megpróbáltam kiszűrni a lényegeseket, de nem igazán sikerült.
- Miért te vagy itt? Hol van Justin? Mit akarsz? –
zúdítottam rá az értelmetlen kérdéseimet, természetesen válaszra várva.
Közel jött hozzám, belenézett a szememben, majd megragadta a
karom és húzni kezdett maga után. Beültetett egy hatalmas, sötétített üvegű
kocsiba. Paul elégedetten mosolygott a vezetőülésen.
- Látom Harry, bejött a terv. – azzal diadalittas
mosoly kíséretében a kormány felé fordult és beindította az autót.
Másfél órája utazhattunk már, és fogalmam sem volt, hol
lehetünk. Nem ez izgatott igazából, hanem az, hogy Styles folyton fogta a kezem
és kínosan bámult engem, miközben szégyenlőségemet és pirulásomat az ablakhoz
támasztott fejemmel próbáltam ellensúlyozni. Persze Harold ezt észrevette és
minden adandó alkalommal kiröhögött. Viszont tudta, hogy még haragszom rá, mert
amint vetettem rá egy gyilkos pillantást, visszahúzódott a csigaházába. Bocs, a
sapkáját a fejére húzta.
- Mégis hova megyünk? – pirulás nélkül próbáltam
kérdezni, és hangsúlyozni, hogy még mindig utálom. Nem utáltam, csak neki kellett
úgy tudnia, mintha utáltam volna. Most jelenleg Just utálom, amiért átvágott. Elegem
volt belőle, hogy mindig más érdekeit nézte – jelen esetben Harryét – ahelyett,
hogy saját magával törődne.
- Az titok. – elővette a telefonját és Twitterezni
kezdett, míg én a kinti sötétséget bámultam.
Ezek után hamar kiértünk egy elhagyatott parkhoz. Gyönyörű
volt. Fák és virágok mindenhol. Volt egy nagyobb tó, mellette egy pokróccal és
ezernyi gyertyával. Ezt Harry csinálta? Ámultam. Leírhatatlan volt. Míg én
körbenéztem és nem bírtam betelni a látvánnyal, Paul egy hatalmas
piknikkosárral szállt ki, amit a göndörke kezébe nyomott, majd egy hatalmas
vigyorral beszállt a kocsiba és elhajtott.
- Hogy megyünk haza? – fordultam a kosaras fiú
felé.
- Majd megoldom. – az éppen üres kezével egy
kabátot tett a vállamra, majd a pokróchoz vezetett. Nem szóltunk egymáshoz,
csak ettünk és néztük a csillagokat. Hosszú ideig csendben voltunk, amit aztán
Ő szakított meg.
- Szereted Elton John-t? – lenyelte a szendvics
utolsó falatját, de mivel az én szám tele volt, ezért csak egy enyhe
bólogatással jeleztem, hogy igen. Eltette a közöttünk lévő kosarat, közelebb
csúszott, majd a telefonján elindította a zongoradallamot és halkan énekelni
kezdett.
What I got to do to make you love me?
What I got to do to make you care?
What do I do when lightning strikes me?
And I wake to find that you're not there?
Egyre közelebb és közelebb húzódott. Éreztem a leheletét az
arcomon, sapkából felbukkanó göndör haját a homlokomon. Pár pillanatra
abbahagyta az éneklést, majd ajkait az enyémre tapasztotta.
Kedves Diana!
VálaszTörlésFel foglak jelenteni, ugyanis kinyírsz! :D Hogy tudsz ennyire jól írni?? Imádooom!!
Köszönöm szépen :)
TörlésSzia Diana ! most kezdtem el olvasni a törid...akár mit irhatsz én igyis-úgyis imádni fogom mivel 1D-ről szól :D ahogy a felettem lévő irta nagyon jól irsz...szinte öröm olvasni és még el is tudom képzelni ami nagy szó nálam :D
VálaszTörlésImádom,imádom, imádom :P
Én körülbelül 50 1D-s történetet olvasok, és én is imádom mindegyiket :) Nagyon köszönöm a szép szavakat, én is imádom a te blogodat.
TörlésA segged retró, drágám!♥ Imádlak, a történetet is, és igen ki foglak nyírni. Ultimátumról lehet szó. Ölel, csókol: Harry drágád (Lana voltam) xd
VálaszTörlésLanaaa!♥ Retrónak retró, 79'-es szám. Azért én ennyire nem vagyok öreg gyártmány. Gondoltam, hogy ultimátumot fogsz majd kérni. Ölel, csókol: Zayn drágád.
Törlés