18. fejezet

Lezártam a szavazást, és a többség úgy szavazott, hogy naponta legyenek részek. Ennek örülök, mert azt jelenti, hogy szeretitek a blogot. Annak is örülök, hogy egyre többen találjátok meg, adtok díjakat. Ez nekem nagyon jól esik, köszönöm. A fejezetet már délelőtt fel akartam tenni, de mivel a legjobb barátnőmnél voltam, addig nem tehettem fel, amíg Ő el nem olvassa. Aztán persze a drága elolvasta a többit is Word-ben és jelenleg is nyaggat vele. Na, ebből csak azt akartam kihozni, hogy most jutottam ide, hogy feltegyem. Remélem, tetszeni fog. A díjat nagyon köszönöm, és a véleményeket is! :)

Koncert a fiúkkal

Hirtelen nem tudtam, mit tegyek, és láthatólag Ő is zavarban volt. Végül egy hatalmas mosoly ült ki az arcomra, amit Ő is viszonzott. Kicsit zavart volt a helyzet, főleg, hogy a többiek nézték, mit reagálunk. Én csak vártam, hogy Harry csináljon valamit. Végül odajött, megcsókolt, felkapott, és megpörgetett a levegőben. A többiek szétszéledtek, mindenki ment a maga dolgára, így nyugodtan tudtunk kicsit lenni.

- Szia Harry. – köszöntem, miután letett.

- Megmutassam az öltözőket? – bólintottam, Ő megfogta a kezem, majd körbevezetett. Egész kis otthonos volt az öltöző. Voltak benne virágok, sok-sok tükör. Éppen Zaynt sminkelték, aki elég érzékeny a hajára. Most ez nem tudom, hogy jutott eszembe, de ez ugrott be először róla. Megismerhettem Lou-t is, aki Lux anyukája volt. És ott volt a picibaba is. Annyira édes volt, egész végig vele játszottam, amíg a fiúk elkészültek. Louis ökörködött neki, Styles meg csak nevetett.

A fiúk beálltak a színpad elé. Ezer és ezer tinilány sikítozott. Mielőtt elkezdődött volna a zene, meg akartam kérdezni Harryt, hogy hogy állunk.

- Hazza, mi most járunk? – kiabáltam a fülébe, ugyanis a sikításoktól alig lehetett hallani valamit.

- Igen. – kiabált vissza. Mosolyogtam, adtam az arcára egy puszit, majd másodpercek töredéke alatt futott fel a színpadra és kezdte a műsort a What Makes You Beautiful-lal. Végigtomboltuk az egész koncertet hátul, csak a sok sikítás nem esett jól a fülünknek. Végül aztán kialudtak a lámpák, a fiúk pedig lejöttek.

A közönség tudta, hogy nincs még itt vége a dolognak, hisz a dalok fele még hátra volt. Végül aztán, mikor már éreztették a közönséggel, hogy nincs vége a dolognak, visszaszaladtak és üvölteni kezdték a Torn-t. Amit persze mindenki tudott a közönség soraiból is. Már nem sok dal volt hátra, mikor Harold úgy döntött, beszédet tart.

- A következő dal mindannyiunk számára különleges. – mondta a mikrofonba. – Egyrészt, mert ez a Gotta Be You  – sikítások szakították meg a mondanivalóját, amit Ő hangjának megemelésével próbált folytatni. – másrészt pedig valaki különlegesnek szól, aki itt van most. Hogy kinek, az titok. És akkor jöjjön a Gotta Be You! – ismét az a sikítás. Megsüketülés határán voltunk mind, szerintem a fiúk is. Harry kinézett rám, én csak mosolyogtam, majd mind az öten rázendítettek. A végére csak azt vettem észre, hogy egy könnycseppet törlök le az arcomról.

- Köszönjük nektek a ma estét, New York! – búcsúztak el a fiúk. Kifutottak és egyszerre megöleltek, majd csoportosan is összeölelkeztünk.

Visszamentünk az öltözőbe. Nekünk lányoknak nagyjából nem volt beleszólása a témába, mert a koncertről beszélgettek, és arról, hogy ki milyen jó csajt szúrt ki a közönségből. Hát igen, érdekes téma volt. Zayn nagyban kritizálta a csajokat, Harry pedig kiszúrt egy idősebb lányt a tömegbe. Fiúk..

Beszélgettünk még, a srácok átöltöztek. Közben Lou megetette Luxot, majd az ölembe tette.

- Szia Lux. – mosolyogtam rá, erre Ő megszorította a kezem. – Várj, adok neked valamit. – emlékeztem, hogy a táskámban még volt egy plüsszsiráf, amit az unokahúgomtól kaptam nemrég. Odaadtam Luxnak, aki a legnagyobb örömmel játszott vele az ölemben. Lou le is fényképezte és fel is tette a kislány Twitterére a képet.

Azt eddig is tudtam, hogy Luxot sokan szeretik, de amint kiposztolták a fotót, százasával jöttek a kommentek, és mivel az én nevemet is alá írták, nekem a privát üzenetek. Olvasgattam őket. A többségük megint ocsmány szöveget tartalmazott. Lejjebb mentem, és olvastam az egyre trágárabb üzeneteket. Valaki azzal is megfenyegetett, hogy kinyír, volt, aki azért szidalmazott, mert szerinte Luxra is rászálltam. Nagyjából fél órán keresztül azokat bámultam, a többiek beszélgettek, amíg Harry összeszedte a cuccát. Villámgyorsan futottam át a sorokat, miközben próbáltam nyugodt maradni. Pár pillanat múlva ajtócsapódás hallatszott, majd két kezet éreztem a vállamon.